Nemrég találkoztunk egy ismerős házaspárral, akik a közelmúltban építkeztek. Én most falom az házépítésről szóló információkat, úgyhogy nagy lelkesedéssel készültem hozzájuk. Így utólag úgy érzem, hogy rengeteget segítettek eligazodni olyan témakörökben, amelyhez én nem konyítok és rengeteg új és hasznos információval lettem gazdagabb.

Aki olvasta a blogomat, az már tudja, hogy én alaposan utánaolvastam az alternatív energiaforrásoknak és kértem is ajánlatot hőszivattyúra, sőt a ház építést is úgy terveztem, hogy egyelőre gázkazán, de távoli jövőben azért ott lebeg a hőszivattyú és a napelem a tetőre.

Annak, hogy nem rögtön így építkezem egyrészt anyagi okai vannak, másrészt rengeteg negatív történetet hallottam rosszul megvalósított hőszivattyúkról , amiből arra következtettem, hogy Magyarországon ez a technológia még igencsak gyermekcipőben jár.

Hát jelentem most láttam élőben egy működő pozitív példát.

A házuk kissé lejtős telekre épült, ami megnehezítette ugyan a földmunkát, de cserébe szédületes panoráma lett a jutalmuk. A ház modern kinézetű vagyis téglatest alakú, ami a passzívházak egyik jellemzője. Az építkezés során pedig megpróbálták felhasználni a legújabb technikai vívmányokat.

Levegő-víz hőszivattyút használnak és abból is a kültéri típust, ami úgy -5 fokig biztosítja a ház önálló fűtését. Ők kiegészítő rendszernek kandallót terveztek, de még nem történt meg a beépítése. Véleményük szerint a hőszivattyú igencsak jól vizsgázott tavaly télen a nagy hidegekben, még kiegészítő fűtés nélkül is. Egyébként 200 nm-t fűtenek vele átlag 23 fokra, mert van egy tündéri baba, aki még nagyon aprócska és neki kell a meleg.

Rákérdeztem az áramszámlára, mert ugye a hőszivattyú árammal működik. Itt komoly meglepetés ért. Most hallottam először arról, hogy pl. hőszivattyús fűtésnél létezik egy úgynevezett geotarifa az áramszolgáltatásban. Vagyis két villanyóra van, az egyik a normál áramra, a másikról pedig a hőszivattyú üzemel.  Így a 200 nm legmagasabb fűtésszámlája tavaly olyan 25 eFt körül volt. Hát mit mondjak! Rendesen meglepődtem. A geotarifa kb. 35%-al olcsóbb a normál áraknál.

Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy persze ezt én is szerettem volna, de hát az ára olyan magas, amit nem engedhetek meg magamnak. Na itt jött a második meglepetés. Mint kiderült, ők a fűtési rendszer tervezésénél megbíztak egy gépész szakembert, aki kiszámolta a hőszivattyús rendszer árát, ami egy 300 literes meleg víz-tárolóval az összes szerkezettel és a szereléssel együtt valóban 1, 5 millára jött ki, de utána kiszámolta a gázos megoldást is. Itt tételként hozzájött a kémény is, amit ugye kevesen számolnak bele, pedig eléggé viszi a pénzt egy jól bélelt kémény. A végeredmény az volt, hogy kb. 300 eFt különbség van a két megoldás között. És ugye hőszivattyú esetén be sem kellett vezetni a gázt.

Hát... Elgondolkoztam. És utána gyorsan elkértem a hőszivattyús és a gépészeti szakember telefonszámát is. Lehet, hogy mégis hőszivattyúval fogom megoldani a fűtést?

Persze ők is hallottak negatív példákat, sőt az utcában is akadt olyan aki megjárta, de ha beszerzel egy megfelelő szakembert, aki ért is ahhoz amit csinál, akkor kiküszöbölhetőek a problémák.

Mindenesetre bizakodom és mindenképpen el fogom készíttetni én is a gépészeti tervet.

Na akkor szedjük csak össze az infókat a hőszivattyús fűtésről, persze csak amolyan laikus formában, mivel hangsúlyoznom kell, hogy nem vagyok szakértő és a netről szedtem össze az infókat:

3 fő típus létezik: Földes, vizes és Levegő víz típusú

A vizeshez le kell fúrni egy vízforráshoz és két csövet kell belevezetni, az egyiken jön a meleg víz a másikon távozik a hideg. Elég komplikált és mélyre is kell fúrni, meg mindenféle engedélyeket kell beszerezni. És ha a vízforrás hirtelen megszűnik, (ilyen azért előfordul) akkor bukta van. Számomra tehát ez a lehetőség nem járható.

A földes a geotermikus energiát próbálja felhasználni (amelyhez Magyarországnak kitűnő adottságai vannak, úgyhogy nem is értem, hogy miért nem aknázzuk ki ezt a lehetőséget). A geotermikus energia a föld hője. Minél mélyebbre ásunk, annál melegebb van. Ezt a meleget vonjuk be a ház fűtésébe. Két fő típust különböztetünk meg. Az első a talajszondás, a másik pedig a csőhálózatos. Mindkettőhöz csövek kellenek, amelyben egy speciális folyadékot keringetnek. A földben lévő csőrészben a folyadék felmelegszik (vagy lehűl, ha nyár van) és a ház fűtésrendszerébe keringetve felmelegíti azt (vagy lehűti nyáron). A csőhálózatos kb. 1,5 méter mélyen vízszintesen terül el. Hátránya, hogy elég nagy terület kell hozzá, ezért családi házaknál általában nem nagyon alkalmazható. A talajszondáshoz nem kell nagy terület, de olyan 60 méter mélyre kell lefúrni, amihez már bányakapitánysági engedély is kell.  Az ára is elég borsos, bár a hatásfoka ennek jóval nagyobb mint a következő kategóriának.

A levegő-víz hőszivattyú a következő típus, aminek van beltéri és kültéri típusa is. Ez a berendezés a környezet levegőjéből vonja  el a szükséges energiát áram segítségével. Ez a legolcsóbb megoldás, de hatékonyságban meg sem közelíti az előző két típust. Viszont a gázfűtésnél jóval hatékonyabb és az elektromos áramra pedig rá lehet segíteni napelemekkel. Szóval családi házhoz szerintem ez az ideális megoldás.

Akit bővebben is érdekel a téma az itt utánaolvashat:  http://geotherm.co.hu

Mint mondtam kértem árajánlatot olyan 80 nm-es házra, így a költségek a következőképpen alakulhatnak:

 Közelében sincsenek a 1,5 millának, inkább a 2,8 körül számolom, ha az ÁFA-t is hozzáadom.

Amennyiben az ember úgy dönt, hogy hőszivattyús fűtést alkalmaz, akkor bizony érdemes megfontolni pár dolgot.

1. Ezen típusú fűtés akkor a leghatékonyabb ha nem kell a rendszerben keringő folyadékot túl magas hőfokra melegíteni. Ez azt jelenti, hogy előnyösebb ilyenkor a felületfűtés, vagyis a padló fal, vagy mennyezetfűtés. (Radiátorral is meg lehet azért oldani, de nem tanácsos) Én most hallottam először mennyezetfűtésről, és elég praktikusnak tartom, hiszen ott van a legnagyobb felület, amit általában nem is használunk semmi másra. Tehát nincsenek rajta bútorok, kapcsolók, vezetékek.
2. A meleg vizet is érdemes bevonni a rendszerbe, tehát mosogató- és fürdővíznél nem lehet 60 fokossal számolni ha ezt a megoldást választjuk. (mondjuk szerintem a 40 fokos víz tökéletesen megfelel a célra)
3. El kell gondolkozni azon, hogy napelemeket veszünk a tetőre és így a felhasznált villamos energia egy részét megtakarítjuk. Nálam tervben van a napelem, csak egyelőre nem fér bele a kezdeti keretbe.
4. A ház szigetelése ennél a fűtési rendszernél fontos és az ablakok minősége is. Ajánlottak a 3 rétegű ablakok, de ezek már majdnem passzívház minősítésűek, ezért az áruk elég borsos lehet.
5. Érdemes lehet beállítani valamilyen kiegészítő fűtést arra az esetre, ha tartósan -25 fok alá menne a hőmérséklet. (Ez mondjuk Magyarországon nem jellemző) Ilyen kiegészítő jellegű rendszerek lehetnek pl. Kandalló, vagy cserépkályha.