Építkezünk

Nos megtörtént az első találkozás a tervezővel.

A hölgy Gödöllőn lakik. A lakására mentünk beszélgetni és informálódni, hogy hogyan is zajlik egy ilyen házépítés. Úgy döntöttem, hogy csak olyan embereket fogok megbízni, akit valaki személyesen ajánl. Nem igazán tudom ugyanis az interneten található sok-száz vállalkozóból kiszűrni a hozzá nem értőket (hiszen én sem értek hozzá).

Úgyhogy miután a telket megvettem elküldtem pár emailt az ismerőseimnek, hogy aki tud, az ajánljon nekem jó szakembert.

Így jutottunk el Ilonához a tervezőhöz. Egy kedves kollégám ajánlotta.

Gödöllőn egy olyan lakóparkos környéken találkoztunk, ami tele volt új házakkal. Később Ilona elmondta, hogy ezeknek jó részét ő tervezte.

Leültünk beszélgetni a nappaliban és megmutattam a kis skiccemet, amit az előző postban már ismertettem.

Kellemes meglepetés volt, mert az volt a véleménye, hogy tulajdonképpen kivitelezhető, bár mindenképpen kellene még hozzá egy 5 nm-es helyiség a gépészeti berendezések részére. Mivel ezeket mostanában nem a fürdőszobában szokták elhelyezni, hanem egy külön szobában, aminek a bejárata akár kívülről is nyílhat.

A másik megjegyzése a tájolásra vonatkozott. A telek beépíthetősége oldalhatáros, ami azt jelenti, hogy szemben állva vele jobbról 1 métert, balról és elölről 5-5 métert, hátulról pedig 6 métert kell szabadon hagyni és azon belül bárhová építhetsz. Ezért az volt a javaslata, hogy tükrözzük az alaprajzot és a fürdőszobák kerüljenek inkább az 1 méteres határ felé, mert ebben az esetben a szobáknak lehet szép nagy ablaka a másik oldalon.

Hát velem lehet beszélni, úgyhogy meggyőzött.

Megtudtam néhány érdekes dolgot még az építkezés menetéről. Tulajdonképpen két fő módszer létezik, ha valaki házat akar építeni:

A z első: Megbízni egy generálkivitelezőt, aki mindent elintéz az első kapavágástól a kulcsrakész állapotig. Ez a kényelmesebb, de mindenképpen a drágábbik verzió. Nálunk a pénz igencsak számít ezért mi maradunk a másik lehetőségnél, vagyis szakmánként bízunk meg kivitelezőket.

Ebben az esetben viszont jó néhány dologról nekünk kell gondoskodnunk. Vegyük sorra, hogy mikről:

Szükségünk lesz egy műszaki ellenőrre (aki ellenőrzi hogy minden rendben van-e az építkezésen, a jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően zajlik-e az egész) Ennek ára változó van aki fix összeget kér és van aki havidíjat. Nálunk mázli, hogy a tervezőnek van ilyen jogosítványa és fix 100 eFt-ért vállalja is a műszaki ellenőrzést.

Illetve a szakmánkénti kivitelezésnél kell egy felelős műszaki vezető. Ilona azt mondta, hogy az a legtisztább, ha ezt a kivitelező biztosítja.

Jönnek a közművek. A bekötéssel kapcsolatos engedélyek beszerzése, és a bevezetés. (nálunk víz, gáz csatorna már  bekötve (ott a csonk a telken ) és áram esetében van kisfeszültségű csatlakozási jogunk. (Ezzel lehet hogy megint mázlink lesz, mert Ilona a tervezés és engedélyezés keretében a közműveket is elintézi).

Szóba kerültek még a felügyeleti szervek és az építési szabályok. Megtudtuk, hogy jövőre rendesen megváltoznak, ezért megéri még idén beadni az építési engedélyt, hogy még az idei szabályok vonatkozzanak ránk.

Szóval ott van az építésfelügyelet, aki egyszer biztosan meg fog jelenni az építkezésen és ellenőrzik a papírokat.

Van egy tűzoltószakértői díj, ami kötelező és kb 50 eFt. Ezen kívül kell egy Statikai műszaki leírás ami kb. 30 eFt.

Beszélgettünk még Hogy milyen tégla és milyen szigetelés legyen. Elvileg idén még engedélyeznek olyan megoldást is, hogy 44 cm-es poroterm tégla és szigetelés nélkül, de én nem szeretnék a szigeteléssel játszani. A jelenlegi legvékonyabb, ami a szabványba belefér 38-as tégla 6 cm hőszigeteléssel. Állítólag a fal vakolásánál jobban szeretik a szigetelt falat, mert könnyebb vele dolgozni.

De ez még odébb van. Egyelőre megbíztuk Ilonát a tervezéssel. Holnap pedig találkozom egy ismerőssel, aki nemrég építkezett és megosztaná velem a tapasztalatait. Nem mellesleg pedig szakembereket is fog ajánlani. Tehát a következő írás a tapasztalat gyűjtésről szól majd.